Címkék

2012. január 31., kedd

Rendszernagyágyú

Bőséges lemaradással, de annál  inkább megszívlelendő programmal térünk vissza a rendszerpátyolgatós projektünkhöz. Aminek legutóbbi bejegyzésében a merevlemezünket optimálgttuk picit.

Most letérünk a finomkodások mezejéről, és egy igazán sokrétű, még annál is hasznosabb programot veszünk górcső alá.

Kötelező darab, így már az elején ideteszem a letöltési oldalt, hogy mire végére érsz a cikknek, már telepíthesd is: http://www.glarysoft.com/products/utilities/glary-utilities/download/  Katt a download now!- ra.

És hogy miben is segít. Lássuk! (A program magyarul beszél, csak pihentetem a printscreen billenytyűt, ezért netes képeket rakok be...)

Rögvest a nyitóoldal egy gyorskarbantartó modullal kecsegtet meg minket. A [Hibák vizsgálata] gombra kattintva ellenőrzi az Adatbázist, az Indítópultot, Kikutata az ideiglenes fájlokat, Opcionálisan klikkelhető, hogy a böngészési előzményeket is összeszedje, valamint kémprogramok után is kutat.

A viszgálat befejezte után pirossal megkapod az eredményeidet (Nekem zéró spyware, olyan mega -11 giga átmeneti fájl, és egy két hiba szokott kijönni, de ez a rendzsersségnek köszönhető) Újabb kattintással jóváhagyhatjuk a törlést/tisztítást.

Ha ezzel meg is volnánk, rátérhetünk a Modulok fülecskére, mert a móka csak itt kezdődik!

 Mint láthatjuk több fül közül választhatunk. Idővel mindenki felfedezi majd az összeset, én most elsősorban az OPTIMÁLÁS fület emelném ki.
Itt találhatóak az Indítópult kezelő, Memória optimáló, Helyi menü kezelő, Registry defrag.

Nos, szerintem a legfinomabb az indítópult kezelő. Ez a kis aranyosság kilistázza neked, hogy mik azok a programok, beépülők, amik indulnak a windows-al együtt. Ezt azért nem árt ellenőrizni, mert nagyban képes felgyorsítani a rendszer felállását, ha az a háttérben nem tölt húsz updatert, két toolbart, és egyéb ínyenc programokat, amikről azt hitted, hoyg már rég leszedted a gépről.
Egyszerűen annyi a dolgod, hogy végigszánkózol a listán, eldöntöd, hogy mi kell azonnal a géppl együtt, a többit lelövöd. Nagy segítség, hoyg van egy kis zöld/piros csík, ami mutatja, hoyg mennyire akasztja az adott program a rendszer felállását. így h valamiről nem tudsz dönteni, csak meg kell nézned, hoyg mennyi vizet zavar. Az segít :-)

Következő a Memória optimáló. Erre már néztünk külön programot, szélesebb beállítási lehetőségekkel, így nem firtatnám. Akinek ez szimpibb, mert nincs felugró ablaka, váltson nyugalommal :-)

Helyi menü kezelő: Egyszerűen szólva itt a jobb klikket szabhatod ízlésed szerintire. AMikor valamire jobb egérgombal kattintasz, különböző lehetőségek ugranak fel. Így le lehet tiltani a nem kellőeket ezek közül. Pl: Többféle médialejátszó hozzáadása gombot, vírusirtóval tesztelés gombot, vagy bármit ami csak böki a csőröd. Igen praktikus tud lenni :-)

Registry defrag: Bevallom őszintén, ezt még én sem csinátam. Ezt úgy ell elképzelni, mintha a merevlemezed egy bazi nagy raktár lenne. Mindenfele vannak benne össze vissza mindenfélék. Amikor elő seretnél hozni valamit célszerű egy listáról kinézni, hoyg hol van, nem pedig uccu neki, és addig rohangálsz fel-le amíg rá nem bukkansz. Nos, ez a lista a Registry. Ám de ahogy pakolgtsz ide oda a gépeden,meg ahogy a progrmok akolgatják magukat ide oda, minden változik. Ezt persze a gép követi, de koránt sem tökéletesen. Ezen segít ez a kis program, ellenőrzi a listádat. Ha ezt nekiereszted a gépnek, vigyázz, hoyg vele párhuzamosan semmi más ne fusson.

A program még sok-sok ilyen kis finomságot tartogat egy nekilelkesülő felhasználó számára, le sem lőném az összes poént előre.
Búcsúzóul egy igen hasznos kis funkciót emelnék ki. A Fájlok és mappák fülben van az úgynevezett Meghajtóelemzés. Ez nem csinál mást, minthogy kilistázza neked, hogy mi mennyi helyet foglal a gépen. Ha épp  nem érted, hova tűnt a szabad hely, vagy csak ideje nagytakarítani, pont jól jöhet!

Szóval mindenkinek meleg szívemből ajánlom a programocskát. Évek óta használom mint a saját gépem szinten tartásában, mint apukám öreg málhásszamarába új életet lehellni.

Nem bánja meg aki letölti!

Követező alkalommal a vírusirtókról fogunk beszélgetni!

2012. január 20., péntek

DNSCharger - ne hagyd magad

Holnap rakom fel a bejegyzést a rendszerkarbantartásról, addig is egy villám (ámde annál fontosabb) hír.

A botnetek (fertőzött gépek, amik a felhasználó tudta nélkül használhatók ilyen-olyan célokra (pl spamszórás, túlterhelési támadások, stb...) mára igen igen elterjedtek. annyira, hogy az FBI (amellett, hogy leszedte a térképről a megavideót és társait), hogy jófejnek tűnjön, felmérte a gondokat, és aa jutott, hogy világszerte több mint 4 millió gépet fertőzött meg a DNScharger nevű botnet-vírus. Ez mindenen felül azért kellemetlen, mert 2012. március 8. után az ilyen fertőzött gépek ezeknek a DNS szervereknek a leállítása miatt nem lesznek képesek elérni az internetet.
Erre a linkre kattintva bejön egy oldal, ami minden további nélkül ellenőrzi, hogy a géped fertőzött-é. Jó esetben egy nagy zöld mező jelenik meg, és azt írja, hogy:

Ihr System ist nicht vom Trojaner "DNSChanger" betroffen.

 

Azaz: A rendszeed nincs a "DNSCharger" trójaival fertőzve (meglátogatva)

Rossz esetben ciki van, és ez a cikk elnavigál a tennivalók közt

Sok siket mindenkinek!

A rendszerkarbantató cikksorozatban szó lesz egy ingyenes de igen jó vírusirtóról is!

2012. január 9., hétfő

Meghajtjuk a meghajtót...

A cikksorozat előző részében, ahol programeltávolítással foglalkoztunk, azt ígértem, hogy legközelebb a merevlemezt fogjuk kicsinosítgatni.

Sokáig azt hittem, hogy erre Win7 alatt nincsen szükség. Hiszen ha megnézzük a kellékek/rendszereszközök/lemeztöredezettség-mentestőt, ott azt írja ki nekünk, hogy 0%-ban töredezet, automatikusan ütemezve folyamatosan töredezettségmentesít, és a többi és a többi.

Így igencsak meglepődtem, amikor  neten szembejött velem egy erre szolgáló kis programocska. Node hol lenne az emberiség kíváncsiság nélkül, letöltöttem. Az volt a gondolatmenetem, hogy ha valaki szükségét érzi egy ingyenes erre szolgáló program megírásának, az (mivel nem pénzt akar) elégedetlen a Win saját megoldásával. Így letöltöttem a kevesebb mint 500kb-ot, és nem bántam meg.



Gyerekek, bár én időnként még manuálisan is ráuszítottam a Win-t önmagára, még így is katasztrófa volt a merevlemezem. Hatalmas részt töredezett fájlok, ahogy esik úgy puffan elhelyezkedés a merevlemezen, és a többi, ami csak kell.

Na de mielőtt továbbmennék a saját tapasztalataimmal, idézném a Techline cikkét, ami szintén a programmal foglalkozik:

" Bár a Windows maga is rendelkezik saját töredezettségmentesítő alkalmazással, mégis kedveltek az alternatív megoldások, amelyek általában valamilyen extrával is szolgálnak az adatok "egyszerű" elrendezése mellett. Az UltraDefrag egyike a népszerű ingyenes segédprogramoknak, s természetesen ennek is akadnak plusz lehetőségei. Ilyen például, hogy munka közben optimalizálja a rendszerfájlokat, mappákat, illetve a gép boot sebességének növelésére is "megvannak az eszközei". Az új verzió megújult felületet és rengeteg továbbfejlesztett funkciót tartalmaz. Letölthető 32 bites és 64 bites változatban is, a készítők oldaláról. Magyar menüt is tartalmaz! Használata viszont körültekintést igényel, így inkább haladó felhasználóknak ajánljuk.
 "
Eredetileg a boot sebességének növelése részen csillant meg a szemem, de mint kiderült, nagyon megköszönte a gépem, hogy letöltöttem neki ezt a programot.

Két napon keresztül dolgoztattam szegény programot, zúgott a vinyó rendesen...

És ezek után, kezes bárány lett. Mivel mindent összeszedett egy helyre, alig-alig akad alkalom, hogy felpörögne a HDD, és veszett keresgélésbe kezdene, hogy mi hol van... Mint amikor még friss a gép, és nincs is rajta mit olvasni. No meg a gép optimál is, azaz a gyakrabban használt fájlokat a merevlemez szélére pakolja, ahol a magasabb kerületi sebesség miatt az olvasásuk is gyorsabb.

A program maga nyílt forráskódú, eléggé khm, szakemberekre szabott részei is vannak, ezekhez hozzá sem bajszintottam. Én egyszerűen beklikkeltem, hogy ismételje a műveletet, majd a ű
 [full optimization ] kellően automatikus jóságnak csengő gombjához fordultam. Sajnos a kezdeti állapotokról elfelejtettem képet készíteni, de elhihetitek, katasztrofális volt. Ehhez képest, a most  szemem elé táruló látvány felér egy homokos óceánparton bikiniben röpiző topmodellek tudatsimogató látványával. Íme:
Nem egy túl printscreen-barát program, de a lényeg asszem látszik.

Hát mára ennyit, ígérem, legközelebb a közepébe vágunk a dolognak és szemügyre vesszük a rendszeroptimálás egyik koronázott királyát!

Addig is mindenkinek hajrá, szerezzük vissza a uralmat a gépünk fölött!

2012. január 6., péntek

Programok pro eltávolítása

Folytassuk a számítógép nagytakarítását/kipucolását/optimálását!

Előzőleg a memória rendberakásáról volt szó, pontosabban nem az egészről, de mutattam rá egy programot. Ha lemaradtál volna, itt megtalálod:
http://dewsy.blogspot.com/2012/01/memoria-optimalasa-egyszeruen.html

Ma meg tovább megyünk, és mint az előzőekben ígértem, programok eltávolításáról fogunk beszélgetni.

Ugyanis ez sem olyan egyértelmű, mint amilyennek tűnik. Velem például rengetegszer fordult elő, hogy valamit szépen letöröltem a gépről (Uninstall) de egy csomó csomó szutykot otthagyott emlékbe. Beírja magát a registry-be, toolbarokat telepít, automatikus indulólistára pakolja magát, meg egyébként is, az interneten itt-ott fellelhető ingyenes csodák valóban csodákat képesek tenni időnként a géppel, csak nem affélét, amit mi szeretnénk.

Így hát üdvös dolog valami kiterjesztett eltávolítóhoz nyúlni, mert tisztán tartja a gépet, gyorsabb működést eredményez, és nem utolsó sorban helyet takarít meg a merevlemezünkön, hogy aztán elférjen rajta a sok Kowalsky zene, meg egy-két teletubbies videó...

Én lassan egy éve használom a Revo uninstaller ingyes programot, a legnagyobb megelégedéssel.

Előre közlöm, hogy Innen tölthető, magyarul vakeró programról van szó.

Mit tud? Amikor belépünk, szépen kilistáz mindenféle programot, ami csak fellelhető a gépen. Már ez is szolgálhat meglepetésekkel: Nohát, ez meg hogy került a gépemre?! Mit keres ez itt? NEm rég letöröltem ezzel együtt?


Szépen kijelölöd amit le akarsz törölni. Kiválasztod, hogy utána milyen alaposan keresse át a rendszert visszahagyott fájlok után. Én a speciálist szoktam megadni, ami a legalaposabb módja a dolgok irtásának. Ezek után nyomsz egy továbbot. A program létrehoz egy rendszer-visszaállítási pontot, ami hasznos dolog, de időigényes. Ha nem akarod, ki lehet kapcsolni a beállításokban.

Ezek után a Revo elindítja a telepített program eltávolítóját, ahol a rendes módon mindent szépen végigklikkelsz, hogy viszlát. Ha ezzel végeztél, a Revo veszi ismét kezébe a terepet: Végigkutatja a rendszert, és megnézni, mit hagyott ott maga után az inmár nem kívánatos szoftver. Utána ezeket kilistázza neked két lépésben. Nyugodtan törölj mindent, ami kell a Windows-hoz, azt úgyis újrakreálja magának. És végeztél is.

Másik érdekes fícsör a programban az ún "KERESŐ MÓD" Ilyenkor kapsz egy célkeresztet az asztalodra, amivel is kvázi meglőni tudod a nem kellő alkalmazásokat.

Érdemes telepíteni, engem mindig olyan jó érzettel tölt el annak a látszata, hoyg uralom a gépet, ha csak ennyire is.

Nos, mára ennyi volt a rendszerkarbantartás, hogy ne feküdje meg a gyomrotokat. Legközelebb a merevlemez töredezettségét fogjuk kicsit advanced módon szemügyre venni. Addig is szép életet,

és Köszönöm a figyelmet!

2012. január 3., kedd

Memória optimálása egyszerűen

Úgy döntöttem, szánok pár bejegyzést a számítógépeiteknek. (WINDOWS) Hiszen az ember jóbarátja, naponta használod, megéri, ha stramm és fitt állapotban van tartva. Biztos nektek is feltűnt, hogy idővel lassul a gépe, nem teljesen azzal a röccenésmentes agresszióval áll fel a rendszer, mint eleinte. Ez sajnos a Windows sajátja, kikerülni, eltüntetni nem lehet. De azért bőven lehet csökkenteni, finomítani, karban tartani a kis aranyosokat. Pár programot osztanék meg veletek, ami ebben lehet segítségetekre.

Tehát ez terveim szerint egy cikksorozat lesz. Azt megígérhetem, hogy aki végigkíséri, és meg is lépi az ajánlásaim, az egy sokkal kezesebb, jobban uralt rendszert metszhet a gépéből.

És csak azért nem a Glary-val kezdem, mert arról már az előző honlapomon is volt szó. De azért elő fog kerülni.

Na, akkor inkább beszélgessünk másról. A számítógépek egyik fő paramétere a RAM, azaz a munkamemória. Ez az a terület, amin a gép számol. Úgy képzeld el, mint amikor egy matekpéldát kell megoldanod. A processzor a számológép, amivel számolsz, a RAM a füzetlap, ahol a számolást vezeted, a merevlemez (HDD/SSD) meg a tanköny, amiben a példák vannak, és oda írod be a megoldást, hogy megmaradjon sokáig.

Szóval a RAM. Mivel itt számolgatják a dolgaikat a programok, amiket használtok, el tud szemetelődni. Ugyanis nem mindig mindegyik radíroz ki mindent tisztességesen maga után. Ezért érdemes egy automata radírt ráállítani a kérdésre, aki figyel, és pucolja mások szemetét. Ez bezony fontos.

Erre egy igen hasznos és ingyenes program a Memory Improve Master. Az ingyenes verzió is rengeteg lehetőséget ad a kezünkbe, kár lenne elmulasztani. Bár az én laposomban 8 giga figyel (ez a villogás helye geekeknek) mégis fenn van a program, és figyel...

Szóval mit tud ez a kis aranyos?

Nos először is angolul sperchenel. De ez ne szegje kedvét senkinek, mert a magyar leleményes nép, így ha valakinek nem tetszene a brit, A magyar nyelvi fájlt letöltheted innen. Ha letöltöd, akkor ami lejött, azt a feltelepített programod LANG könyvtárába másold be, és onnantól beállítható ízes honnyelvünk is.

Mivel az informatikus lusta nép, nem írom le, mi mindenre jó pontosan a progi (ezzel nem azt állítom, hogy informatikus volnék, csak hogy lusta. És jelenleg informatikusdisat játszom, alá kell menni a szerepnek...) mert valaki már megtette. Így hát íme egy kopipészta netről

"
Rengeteg olyan alkalmazás készült már, amelyik azt ígérte, hogy annyi+ennyi memóriát megspóról nekem, meg ennyiből annyit csinál. Sosem hittem nekik, egész mostanáig.

A Memory Improve Master nem ígért semmit, eleve kicsit szkeptikusan fogadtam, de meglepett!

Kitűnően konfigurálható, sajnos angol nyelvű (de azon Mixaj segíthet) minden lényeges momentumra van egy a program által ajánlott érték amit én (kb) elfogadtam. Amint csökken a processzorhasználat akkor optimizál. Sőt figyeli a kiemelkedő memóriaéhséggel rendelkező lusta progikat (Opera) amelyek kilépés után nem ürítik ki magukat a memóriából és azonnal intézkedik.

Szinte semmit nem fogyaszt a memóriából, ami ugye egy ilyen progitól eleve elvárható, amikor a beállításokat bogarásztam és pöcögtettem akkor max 20 MB-ot fogyasztott.. Van egy fizetős változat is, ami plusz védelmi és automata frissítési lehetőséget kapott.

Aki nem szeretné, hogy a program a rendszer indulásakor megjelenítse az ablakát az tegye a következőket:
először is tiltsd le az Automatikus indítás a Windows-zal pontot a program beállításainál, válaszd A program minimalizálása a tálcára parancsot. Ezután az Intézőben menj a program könyvtárába (alapesetben C:\Program Files\Memory Improve Master), kattints jobb gombbal a MemoryImproveMaster.exe fájlra és válaszd a Parancsikon létrehozása parancsot. Ezután kattints az új parancsikonra (alapesetben MemoryImproveMaster parancsikonja) jobb gombbal, válaszd a Tulajdonságok parancsot. A megjelenő ablakban a Futtatás: mezőben válaszd a Kis méretű lehetőséget. Ezután a Start menü -> Minden program részében kattints jobb gombbal az Indítópult mappára és válaszd a Megnyitás parancsot. A megnyíló ablakba másold be a létrehozott parancsikont. Újraindítás után már csak a kis ikonja jelenik meg a programnak a tálcán."

Kihagyhatatlan, de tényleg. NA nézzük, hogy is kell ezt használni.

Ha beléptünk a programba, egy hat ikonból álló menüsor fogad minket. Először körben legyünk csak simán aranyosak, lépjünk át a fő képernyőről az első fülecskére,a mi nálam az information overview névre hallgat:
Itt informácit szerezhetünk arról, hogy az összes memóriánkból mennyi foglalt (sárga sáv) A lapozófájlokból mennyi foglalt (kék) És a processzor használatáról (nem tom milyen szín, a legalsó)

Valamint jobb oldalon található egy [ Free (Recommend) ] valamint egy [ Compress ] gomb. Ebben a sorrendben nyugodtan nyomogassuk meg mindkettőt. Jobb esetben láthatóan esni fog a sárga csík a monitoron (memória szabadul föl) Ha kigyönyöörködtük magunkat a csodás kezelőfelületen, kezdődhet a munka. Lapozzni a következő fülecskére:
Megúszhatjuk a dolgokat az alsó [ Recommend ] megnyomásával, de azért lássuk mi mire jó. pl az Auto free memory négyzetet máris azonnal leget bepipálni (nem is pipa alakú a cucc, de sebaj) Aztán beállíthatjuk a csúszkán, hogy mennyi időnként szabadítson nekünk memóriát. A szabályokat Smart list-re érdemes tenni. Ekkor az történik, hogy a program figyel, és idővel megtanulja magátúl, hogy mi után lehet/kell szabadítani, mik azok a szutykok, amiket bezárt progik hagynak maguk után, stb...

No meg az összes többi beállítást is lehet úgy csinálni, ahogy én tettem. Elég egyértelmű mikről van szú, nem akarok fölöslegesen magyarázni... De a [ Recommend ] mindig egy  könnyebb alternatíva.

Fontos, hoyg a beállításainkat mentsük [ Save ] (vagy magyar megfelelője) !

A következő két fülön én nem töltöttem túl sok időt, de persze senkit nem tiltok.

Az utolsó fülön viszont egy két dolgot fontos fabrikálni


Az Autorun-t mindenképp tessék bepiplálni, ezzel engeded meg a programnak, hogy induljon a rendszerrel együtt, és miután minden felállt, takarítson. Utána két lehetőség közül választhatsz, hogy vagy időhöz, vagy CPU (processzor) kihasználtságtól függően. Én a magam részéről az időt tartottam jobb ötletnek. Gyengébb számítógép esetén talán jobb ötlet procihoz kötni, de szerintem nem érdemes ott sem.

Itt is mentsünk!

Mára ennyi, remélem bár csak most kezdtük a közös munkát, máris egy jobb gépet tudhattok magatokénak. Legközelebb programok profi eltávolításáról lesz szó, de ugyan úgy megemlítjük majd az antivírusokat, a rendszeroptimálást, defragmentációt, és egyéb finomságokat!

Köszönöm a figyelmet!

2012. január 1., vasárnap

Útban a hídról


Ez az időszak nem tesz jót nekem. Kezdek visszasüllyedni a régi énembe. És a régi énem írt. Így most bizonyítanom kell magamnak, hogy még tudok írni. Ami azért pech, mert nem. Ilyen állapotban tuti nem. Se ötletem, se semmim. De mégis írok. Kár érte. Boldog új évet!

Útban a hídról


Lehetett volna máshogy is csinálni. Mindig lehet máshogy csinálni. Ezt az aprócska tényt igen könnyen szem elől téveszti az ember, ahogy fogy a fény. Így, ahogy a hídról zuhanok lefelé, stílszerűen betonozott lábakkal, meglepően sok időm van elgondolkozni mindenen. Nem kellett volna visszamenni az utolsó zsákért. Ha nem vakít el a pénz, és megelégszem simán azzal, hogy piszokmód gazdag leszek, és nem kellett volna az a még két millió ott helyben, akkor el tudtam volna menekülni Frankie-ék elől. Előbb utóbb úgyis megtermeltem volna azt a lét. Apám is mindig mondta, hogy pénzt csak pénzzel lehet csinálni. És hát lássuk be, húsz millió undorító dollárból csak ki lehet izzasztani még kettőt, ha az ember leleményes. És lássuk be, egy hibámtól eltekintve elég gógyim volt az életben maradáshoz. A környezetemet tekintve, ez komoly ajánlólevél a francos Harwardra. De akár a Roxfortba is, amilyen trükköket időnként elsütöttünk a fiúkkal. Hát igen, nem kellett volna olyan kapzsinak lenni. Simán elérem a gépet, kacagva lelépek, a pénzt elásom pár évre, szűken seholfalva mellett egy tanyán kihúzok pár évet Roze-zal, aztán szép az élet.

Istenem, Roze. Szegény lány. Hát, még csak tizenhét, de tudja, mi kell egy férfinak. Khöh, kitanította az élet iskolája, ahol én voltam a diri… És ami a röhej, hogy tényleg szeret. Az a lány tényleg szeret engem. Hát jó, nem tagadom, vertem már félholtra embert, mert rosszat szólt róla. Nem rossz lány. Egyszerű. Alázatos, de kemény is. És valahogy az egyszerű világában ott rejlettek azok az egyszerű megoldások is, az én bonyolult gondjaimra. Jó páros voltunk. Jól főz. Jól értettem ahhoz, hogy legyen miből főznie. Az újságot is mindig ketté tudtuk szedni. Őt ez érdekelte, engem amaz. Jól állt neki a farmer és a pöttyös kendő a hosszú haján. Ennek ellenére szeretett tenni-venni magán, hogy jól nézzen ki nekem. Én meg szerettem megdicsérni, hogy milyen jól néz ki nekem… Te jó ég, mit fog így Billel kezdeni?

Na jó, Billel vagy Magdolnával. De érzem, hogy fiú lesz. Az én fiam. Az apja büszkesége. Még csak három hónapos, de már gömbölyödik a pocak. Kis vasgyúró. Tanítottam volna baseballozni, meg mindig ellenőrzöm a háziját, hogy többre vigye, mint az apja. Mindent megkapott volna, aminek értelme van. Ne kelljen szűkölködnie, mint az apjának anno… Roze annyira szeretett volna tőlem egy gyereket, hogy titkon leállt a gyógyszerével. Tudta, hogy nem lesz szívem kikapartatni. Kis számító. De szeretem azt a nőt. Mondják, hogy a nők két dologért képesek bármire: Hogy gyerekük legyen, és hogy ne legyen. Nem azt mondom, rendesen megvertem, amikor végül elmondta. Nyolc nap alatt engedték ki a kórházból. Pont. De számított rá. Láttam a szemén, amikor mondta, hogy tudja, hogy meg fogom verni. Már csak neki sem okozhattam csalódást. Igazából nem kellett volna ennyire elutasítóan hozzáállnom a gyerekkérdéshez. Ha hajlottam volna a szóra, nem kell hátba támadjon, és tudunk előre tervezni. Félretenni, beosztani, vagy valami. Hogy a lurkónak mindene meglegyen. Igen. ha lehet velem erről beszélni, nem ér váratlanul, s nem kell lopnom (ekkorát), így el sem kaphatnak. Mindegy, ha elérem is a gépet, megtaláltak volna. Nagy a család, mindenhol van szeme-füle. Nem hagyhatják, hogy ilyen folt essen a hírükön. Igen, az asszonynál rontottam el a dolgokat. Mi lesz így vele? Ha van egy kis esze, nem enged a gyászának, hisz gondolnia kell a gyerekre, és egyenest Charlie-hoz rohan. Igen, Charlie majd vigyáz rájuk.

Háh, a jó öreg Charliem. Mekkora haverok voltunk már a fősulin is! Együtt lógtunk előadásokat, hogy piti melókat csináljunk a családnak. Csak sima kis ezt hozd ide, azt vidd oda. Ártatlan dolgokat. Nem is akartunk mi a maffiához csatlakozni eleinte. Csak jól jött a könnyű pénz. Mert ott igazán jól jött. Az évfolyamtársaink karikás szemekkel jártak órákra. Éjszakákat melóztak végig gyárakban, csomagolóüzemekben, hogy meglegyen a diákszállásra való, mi meg fél óra sétával megkerestük a halszálkás zakóinkat, amikben még a kettesek is jobban mutattak. Könnyű hozzászokni a jó élethez. Túl könnyű. És még a cigire akarják rátenni a „Súlyosan károsítja az ön és a körülötte élők egészségét” marhaságot. Ahelyett, hogy Washington arcára plecsniznék rá, a dollárra. Pedig az öl meg, nem a cigi. És állítom, hogy a világon is sokkal többek halálát ássa meg a pénzérdek, mint a sima füst. Ez egy de jó gondolat! Kár, hogy már nem mondhatom el senkinek. Charlie értékelné. Igazat adna nekem. Jó öreg Charlie…  Alig két hónappal idősebb nálam, mégis mindig hogy felnéztem rá. Most, hogy belegondolok, ha nincs Charlie, nincs a maffia sem. Hiszen ő hívott, ő mutatott be nekik, ő intézte a melókat, ő csinált kedvet az egészhez! Ha nincs, én is táskásra gürizem a szemem éjjel, és megtanulom becsülni a munkát. Szerzek egy tisztességes állást, egy takaros kis menyet (Talán épp Roze-t) és élek, ahogy annak a rendje. Charlie az oka az egésznek. Te jó ég, és szegény Roze hozzá fog menekülni! És nincs mód rá, hogy megállítsam. Már nincs. Vajon mit tesz vele az az ember? Milyen tévútra csábítja el? Már anyám is megmondta, hogy maradjak távol tőle.

Milyen igaza volt. Na mondjuk, szólt már korábban is a dolgaimról. Hogy ezt ne, azt ne. Persze pont annyira is vettem figyelembe. Mint például a bringalopásnál! Hah! Az micsoda egy nap volt. Hú de szerettem volna egy bringát, de persze nem tellett rá. Gettó kölyök voltam, ahogy az akkori szurtos haverom is. Ő is bringát akart. Emlékszem, heteken át terveztük, hogy átbuszozunk egy másik városba, hogy még véletlen se láthasson meg minket később a brinyával. Meg viszünk festéket és átfestjük. Ezerszer leírtuk egymásnak, milyen csuda bringákat szereznénk. Akkor néhány újgazdag kis seggdugasznak már igazi váltós vasa volt. Olyan kellett nekünk. Emlékszem, nem is gondoltam komolyan az egészet. De egyik reggel elém állt, hogy akkor ma megcsináljuk. Péntek volt, még ez is megmaradt. Nyár. És már annyira benne éltünk az álomvilágban, persze, hogy hibátlanra csiszoltuk a tervet. Hirtelen nem tudtam mit felhozni ellene, hát csináljuk. Távolsági busszal mentünk rohadt messze, szendvicsekkel fegyverkezve. Tulajdonképp minden városban ösztönszerűen meg lehet találni a gazdag részt. Valahogy mindig tudod, merre van. Így hamar meglettek a biciklik. Három napon át tekertünk hazafele. Utolsó napra elfogytak a szendvicsek, lopni meg nem mertünk, úgy félünk, hogy mindenki minket üldöz a biciklik miatt, nem hagyhattunk nyomot senki emlékezetében. Így korgó hassal (ami azért nem volt új élmény) tekertünk az országúton. De nem zavart egyikünket sem, hiszen a szélnél is sebesebben szálltunk, no meg a bűn izgalma pezsgett a vérünkben. Két maffiavezérnek éreztük magunkat, akiké az egész világ. Hm… most, hogy így visszagondolok, szerintem anyám nem hitte el, hogy iskolai versenyen nyertük őket. De nem szólt semmit. Szólnia kellett volna, hogy ne bűnözzünk, ne szokjuk meg a könnyebb utat. Ott romlott el minden.

Na jó, ha korábban nem csenünk el ezt-azt a közértekből, rágót, cigit, akkor lehet nem veselkedek neki a bringának. De könyörgöm, kínálták magukat. Olyan nevetségesen őrizték, hogy a srácokkal versenyeztünk, hogy kinek sikerül mit csennie. Az egész osztály versenyzett. Tipikus gettósuli. Hogy ott aztán mire neveltük egymást… hát semmi jóra.  Arról igazán nem tehetek, hogy ilyen körülmények közé születtem. Alig tudok pár olyan osztálytársamról, aki onnan kikerülve tisztességes életet folytatott volna.

Bár, most már mindegy.

Csobb!

Pánik.

Vége.