Címkék

2014. június 19., csütörtök

Elektromos motor a Harley-Davidsontól

Én elméletben nagy rajongója vagyok a motoroknak és az elektromos közlekedésnek is. Volt egy Simsonom és gyakran villamosozok meg metrózom.

Picit nagyobb távlatban viszont az elektromos motorkerékpárok azok, amikben ez a két vonal egyesül. Fél szemmel figyelem is ennek a világnak a történéseit.

És most történt, hogy egy ilyen járgánnyal rukkolt elő a Harley-Davidson.


Miért nagy szó ez? Két okot tudnék rá kapásból mondani:

  1. Ha már a Harley is ilyesmin töri a fejét, akkor bizony ennek az ágnak komoly jövője lehet. Ezek már nem suzuki izék, meg noname elektromos rollerek, esetleges kísérletező kedvű Startupok, akik különcködő milliárdosoknak gyártanak játékszereket. A Harley a motorozás élvonalának közepe.
  2. Mai napig emlékszem az anekdotára, amikor a motoros oktatóm elment a Harleys haverjaival motorozni. Neki egy bazi nagy fekete, asszem egy vagy tán másfél literes Hondája volt. És ahogy azt az életérzés diktálja, időnként jól rá kell rántani a gázkarra, hogy a világ hallja körülöttünk, hogy nekünk mi van a seggünk alatt. Ilyen alkalmakkor mindig ránéztek a Honda gázkarját vidáman rángató Lacira, és kérdezték "NA mivan, az ELEKTROMOS?"
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a motorozásban mint életforma az "elektromos" az bizony szitokszó, de legalábbis oltás. És ennek a véleménynek a fő szószólói bizony kézzel készített H-D motorokról prédikálnak. Hatalmas kihívás lesz a cégnek felvezetni és főleg elfogadtatni egy ilyen, elektromos járgányt, ami csak úgy zizeg.

És szerintem ezt a Harleynál is érezték, hiszen jó kommunikációval állnak neki a járgány köztudatba hozásának. Nem azzal kezdik, hogy ezzel de óvod a környezetet... ennél okosabbak. Kezdik a amerikai hazaszeretettel, nyitnak a mondattal, hogy "A mi hazánk az, ami az idő múlásával képes újradefiniálni magát, így marad világelső." Jó mondat. Hatásos.

Aztán azzal folytatják, hogy az elektromost itt nem úgy kell érteni, mint a priusznál, hanem mint az elektromos gitárnál, amiről tudjuk, hogy a hány-csajt-fektettem-meg skálán sokszoros szorzót jelent a sima gitárral szemben. Plusz atommetál dolog egy elektromos gitáron zúzni. És a Harley lesz az a cég, akinek atommetál dolog lesz az elektromos motorján zúzni.

Aztán azzal fejezik be az első támogatást, hogy nem "Vegye meg most akciósan!" Hanem előkapják a kalapból az exkluzivitást. Nem is lehet megvenni. Ki lehet próbálni menni lehet vele a legendás 66-os úton, és ott is csak ekkor és ekkor, ilyen klubtagságival meg minden. Így azok, akik mennek vele, menők lesznek és figyelem középpontjába kerülnek az infóik miatt, így szeretni fogják a gépet, mert a figyelem központjába tette őket a saját szubkultúrájukban. És ha nem azt mondják, hogy "ennél faszább nincs", hanem csak azt, hogy "Hát srácok, lehet benne valami, na igyunk meg egy sört", a cégnek már az is elég jégtörő.

Merthogy itt erről van szó. Jégtörésről. Nem most akarnak milliókat keresni rajta, a jövőjüket alapozzák.
Én nagyon szurkolok a Harley-Davidsonnak ezen a vonalon, járjanak sikerrel, gyártsanak sok elektromos motort, kényszerítsék a piacot is elektromos kétkerekűk fejlesztésében piacra dobásában és akkor egyszer én is - ha nem is egy H-D-t, megveszem az elektromos motorom és boldogságfelhőket eregetve krosszozok az addigra tereppályává kátyúsodott M7-esen!